Egyedül a sötétben.

Felismerésem 33 évesen.




Tüske Dóra Pilates Yoga & more

Az én saját megélésem:


Gyermekkorom óta vágytam az érzésre: egyedül lenni az erdőben, a természetben.

Mezítláb futni a fák között, feküdni az avarban, ölelni a fákat, simogatni a mohákat.

Ülni a Hold fényében, hallgatni az éjszaka hangjait, meghallani saját belső hangomat.


33 évesen vállalva vágyamat indultam el az útra. Messze mindentől és mindenkitől akit ismerek. Olyan izgalommal vártam ezt az utazást, hogy előtte éjszaka aludni sem tudtam. De valahol belül már az úton megjelent a félelem.

Hosszú volt az ez az út, szinte már belefáradtam. Azonban, mikor megérkeztem, éreztem szabadnak életemben először önmagam.


Kinézve az apró, barátságos házikó hatalmas üveg ablakán a ködös sötétedésbe könnyeim csorogtak végig arcomon és nyakamon, érzelmeim elárasztottak. Ahogy a tiszta levegőt beszívtam, s kifújtam, úgy éreztem ez az, amire életemben mindig vágytam. Hatalmas terheket pakoltam le vállamról és azt éreztem, megnyugodtam.


Nem sokkal később belázasodtam. Életem eddigi 33 évében mértéktelen mennyiségű elfojtott érzésem fájdalomként jelent meg testemben. Hirtelen döntésből elfogadtam. Engedtem. Kezdetben nem küzdöttem. Nem is tudtam. Szabadjára engedtem, amit lehetett.

Amikor leszállt a mélysötét est, a köd körbeölelt és a teljes sötétség mélyén ott voltam egyedül a fájdalommal, felkarolt a félelem. Félni kezdtem a fájdalomtól, attól, mi jön ezután, féltem a sötéttől, féltem a jövőtől, küzdésbe kezdtem. A percek lassan teltek. Rázott a hideg, aztán elöntött a meleg. Hol gyönyörködtem a sötétben, a leszálló köd hangjában, hol rettegéssel töltött el mindez. Gyártottam a fejemben sorra a lehetséges veszélyeket, félelmeket.

Óráknak tűnő hússzú keserves perccekkel később eljött ismét a pillanat, amikor rájöttem, nem leselkedik rám veszély, a félelmem a fejembe én ültettem.


"Engedd meg magadnak, ne küzdj ellene, annál erősebb lesz!"


motyogtam magamban. Éreztem a fejemben, a gyomromban a szorítást, melyet mély légzéssel oldottam. Puha takarók meleg ölelésében, szembenézve a mélyről jövő félelemmel ültem a sötét ködben, amit én választottam. Döntést hoztam: Nem küzködök tovább. Érzékszerveim visszavontam. És akkor, ott a sötétben felismertem:


A lelkem fájt 33 teljes éven át. Ahhoz sajnos hozzászoktam.

Most a testem érzi ezt a fájdalmat, lelkem szabadsága árán.


A fizikai testem betegségével tisztult a lelkem. Ezt az élményt soha többé nem felejtem.


Utamról hazatérve a felépülés hosszas volt, de visszanézve minden pillanat megérte!


Kívánom Neked, hogy merj egyedül lenni!

Kívánom, hogy merj felismeréseket tenni!

Kívánom, hogy tapasztalj!

Ne rejtőzz tovább!

Ami erő benned van, az maga a csoda, ideje felfedni!


Szeretettel,

Dóri



#tuskedora #félelem #egyedül #belsőbéke #árnyékrészem #lélek #gyógyulás #folyamat #nő #nőilélek